A szuverenitásvédelmi törvény miatt elindított kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét az Európai Bizottság – érzékeltette egy szerdai háttérbeszélgetésen a Népszava tudósítása szerint Didier Reynders.
Számos komoly kritikát tartalmaz az Európai Bizottság ma közzétett 2024. évi jogállamisági jelentése Magyarország kapcsán, így például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat, és javaslatokat. Mindezek miatt a felzárkóztatási forrásokból a 3 Operatív Programban zárolt 6,35 milliárd eurónyi forráshoz továbbra sem fér hozzá Magyarország, illetve a 10,4 milliárd eurós helyreállítási program 0,9 milliárd eurós előlegén felüli részhez sem. Ennek oka a Bizottság összefoglalója szerint röviden az, hogy "Magyarország nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására".
Egyelőre tájékozódik az Európai Bizottság a magyar és a szlovák kormány által a Lukoil-ügyben hétfőn írt levél kapcsán, és nem köti a brüsszeli testületet semmiféle 3 napos válaszadási határidő, mint amire hétfőn hivatkozott Szijjártó Péter – ezt jelezte egy bizottsági szóvivő a Reutersnek. A szóvivő azt is jelezte, hogy egyelőre nem született semmilyen döntés a lehetséges lépésekről.
A lefoglalt orosz vagyonokkal kapcsolatos uniós szankciók félévenkénti meghosszabbításának periódusát 18-36 hónapra kinyújtaná az Európai Bizottság, vagy időhatározó nélkülivé tenné a lefoglalást, és így biztosítaná, hogy az EU-ban blokkolt orosz vagyonokra fizetett évenkénti kamat tartós fedezet legyen az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag mögött. Mindkét friss bizottsági javaslat azt célozza, hogy a magyar kormány ne tudjon félévente vétófenyegetéssel élni az Ukrajnának szánt nagypolitikai támogatási törekvések mellett, és tartós fedezet legyen a hitelek mögött, így megnyugtassák az Egyesült Államokat is.
Néhány nappal azután, hogy alkotmányellenesnek nyilvánították Szerbiában annak a nagy lítiumbánya-projektnek a leállítását, amely az EU lítium igényének 90%-át fedezné, máris fontos megállapodást kötött pénteken Belgrádban az Európai Bizottság és Szerbia a stratégiai nyersanyagokról, köztük a lítiumfelhasználásról.
Az Európai Unió (EU) 12,8% és 36,4% közötti ideiglenes vámokat fog kivetni a kínai biodízelre augusztus közepétől, miután megállapította, hogy azt tisztességtelenül alacsony áron értékesítik a kínai szereplők az uniós piacokon - derült ki egy pénteken közzétett európai bizottsági dokumentumból. Az előzetes vámkivetés után folytatódnak a brüsszeli vizsgálatok jövő februárig, amely után akár 5 évre szóló tartós vámkivetésről születhet döntés.
Új szabályok léptek életbe az Európai Unióban, amelyek célja, hogy a fenntartható termékek a piac alapnormájává váljanak, és ezzel csökkentsék a környezetre és a klímára gyakorolt negatív hatásokat. Az új szabályozás, az Ökodizájn a Fenntartható Termékekért Rendelet (ESPR) biztosítja, hogy a termékek hosszabb élettartamúak, könnyebben javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek, valamint több újrahasznosított anyagot tartalmazzanak. Ezzel leszámolnak a gyártók olyan trükkjeivel, mint a tervezett elavulás, vagy hogy azzal bírják rá új eszközök vásárlására a fogyasztókat, hogy drágává teszik a javíttatást.
Ursula von der Leyen biztosította újraválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, egy jelentős győzelemmel az Európai Parlamentben. A nézeteltérések és a viharos politikai légkör ellenére von der Leyen újraválasztási beszéde és stratégiai támogatásai döntő szerepet játszottak győzelmében, így végül 401 szavazatot szerzett a 720 fős parlamentben, ami minden szempontból meglepetést jelent.
Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán beszédet mondott az Európai Parlamentben, amelyben felvázolta második hivatali idejének első 100 napjára vonatkozó elképzeléseit. Az újrázásra készülő brüsszeli vezető számos kérdéssel foglalkozott, többek között a mezőgazdasággal, a mentális egészséggel, az éghajlatváltozással és a lakhatással – olyan témákkal, amellyel a Zöldeket, a baloldalt és a szociáldemokrata szövetségeseit próbálta megszólítani a délutáni szavazás előtt. Beszédében kétszer is odaszólt a magyar kormánynak.
Az Európai Unió ombudsmana megállapította, hogy az Európai Bizottság jogtalanul tagadta meg a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló törvényével kapcsolatos, közérdekű dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A szóban forgó dokumentumok a Demi Moore és Ashton Kutcher amerikai színészek által alapított gyermekvédelmi nem kormányzati szervezettel, a Thornnal folytatott megbeszélésekről készült dokumentumokra és jegyzőkönyvekre vonatkoztak.
Az Európai Parlament csütörtökön titkos szavazáson dönt Ursula von der Leyen második mandátumáról az Európai Bizottság elnöki tisztségében. Von der Leyennek a 720 szavazatból legalább 361-re van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa második ötéves megbízatását, és ha nem kapja meg, az politikai válságot váltana ki az EU-ban, és a blokk legbefolyásosabb pozíciója betöltetlen maradna egy olyan időszakban, amikor Európának erős vezetésre lenne szüksége.
Heves kritikával illették a magyar EU-elnökséget az elmúlt időszak magyar diplomáciai útjai miatt, amelyek már lassan két hete teszik feszültté Brüsszel és a kormány kapcsolatát. A keddi hivatalos pénzügyminiszteri csúcson Varga Mihály pénzügyminiszter bemutatta a magyar elnökség hét prioritását, amelyeket a tagállamok fontosnak és jól megválasztottnak tartanak, szinte mindegyik tagállam kifogásolta azonban, hogy a magyar program nem foglalkozik Ukrajna támogatásával. A találkozón többen hangsúlyozták, hogy Kijev segítése európai szinten a legfontosabb prioritás kell, hogy maradjon, miközben a magyar elnökségtől kiegyensúlyozott és pártatlan mediátori szerepet várnak el.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a Covid-19 vakcinaszerződésekhez, mivel szabálytalanságokat állapított meg a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásában. Az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik 2021-ben hozzáférést kértek a szerződésekhez és a kapcsolódó dokumentumokhoz.
Az Európai Unió júliusban változtatásokat fog javasolni a vízumrendszerében - derül ki Ylva Johansson belügyi biztosnak a tagállami kormányokhoz intézett leveléből. A javasolt változtatások célja az illegális migrációval és a blokk keleti határán zajló határ menti összecsapásokkal kapcsolatos problémák kezelése. Beelőzve ezzel a magyar elnökséget, amely hosszú belügyi vitát akart kezdeményezni a prioritások közé emelt migrációs kérdésekről.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem küld biztosokat a Magyarország által az Európai Unió soros elnöksége alatt szervezett informális találkozókra, ami a Brüsszel és Budapest közötti növekvő feszültséget mutatja. A magyar kormány szerint politikai döntést hozott az uniós végrehajtó szerv a bojkottal, miközben az Európai Bizottság szerint Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciai útjai szóltak az EU-elnökség politikai célokról való felhasználásáról. Eközben a magyar uniós forrásokról szóló tárgyalásokban semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, valódi egyeztetések sincsenek, pedig sokan azt várták, hogy a féléves rotáció alatt lezárulhatnak ezek a viták – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Az Európai Uniót több ország, köztük Ausztrália és Brazília is bírálja amiatt, hogy állítólag téves adatokat használt fel az erdőirtás által érintett területekről származó behozatal betiltására irányuló szabályozásához. A december 31-én életbe lépő új jogszabály célja, hogy az EU fogyasztása ne okozzon környezetkárosítást az államszövetségen kívül sem azáltal, hogy korlátozza a kivágott földterületekkel kapcsolatos különböző áruk behozatalát.
Adina Vălean biztos és Virginijus Sinkevičius biztos bejelentették, hogy július 15-i, illetve 16-i hatállyal lemondanak az Európai Bizottság tagságáról. A döntésre azért került sor, mert mindkét biztost beválasztották az Európai Parlamentbe, és úgy döntöttek, hogy elfoglalják mandátumukat.
Ursula von der Leyen esélyei az Európai Bizottság elnöki tisztségének második ciklusára attól függnek, hogy képes lesz-e megszerezni az újonnan megválasztott Európai Parlament támogatását. Bár az uniós kormányfőket a háta mögött tudhatja, a képviselők abszolút többségét is meg kell nyernie. Ehhez el kell igazodnia az EP összetett hatalmi dinamikájában, amelyet megborított a Patrióták Európáért megjelenése, amely több frakciót is leszalámizott. A titkos szavazás további bizonytalansági tényezőt jelent, ugyanakkor lehetőséget ad von der Leyen számára, hogy alkukat kössön és támogatást nyerjen anélkül, hogy bárki is tudna róla. Végső soron az alternatívák hiánya és a politikai káosztól való félelem von der Leyen malmára hajthatja a vizet.